Szerelem, ha beírod a gugliba a nevét, és mind a 6258 találatot megnézed - aztán kipróbálod úgy is, hogy mi van, ha elírják a nevét, és azt is végignézed.
Szerelem az, amikor az ágyneműt nem lecseréled utána, hanem napokig úgy alszol el, hogy megkeresed azt az icipici illatfoszlányt a takarón, ami ő...
Szerelem, ha bárhová oda tudod képzelni az illatát.
Amikor fesztiválképeket bogarászol a tömegről, hogy hátha....mikor végignézel ezernyolcszáz képet egy dögunalmas izéről, s minden nextnél ki akar ugrani a szíved.
szerelem az, amikor a másik lefekszik aludni, mert álmos, te nézed tovább a krimit, s amikor a kedves átfordul, hogy jaaaaj de fáradt és nem tud aludni, akkor te a katarzis pillanatában gombot nyomsz és mellé huppansz az ágyba, hogy átkarolhasson és mély álomba szenderüljön végre.
s szerelem az is, ha másnap a gugliban keresed ki, hogy mi volt a krimi vége.
.
A szerelem az, amikor a családodnak fogalma sincs, mitől van ilyen jó kedved, de mindenki megérzi, hogy most kell hozzád fordulni a legvadabb kívánsággal is, mert momentán bármit hajlandó vagy teljesíteni.
A szerelem az, amikor anya elkészíti apa kávéját, és mielőtt odaadná neki, megkóstolja, hogy biztos jó ízű-e!
A szerelem az, amikor megdicséred egy fiú ingét, s ő azután minden nap azt veszi fel.
A szerelem az, amikor anya büdösen és koszosan látja apát, s mégis azt mondja neki, hogy szebb, mint Robert Redford!
A szerelem egy olyan dolog, hogy egymás mellett ültök a kávéházban és egymás kezét fogjátok. Ez a szerelem. Egyébként egymással szemben ülnétek.
A szerelem az, amikor az előszobában a cipődet húzod, és közben az anyukád elmeséli, hogy hol találod majd a rántott csirkét és az uborkasalátát, amikor hazajössz; te bekötöd a cipőfűződet, felállsz, és aztán átkarolod az anyukádat, pördülsz vele párat amúgy táncosan, és közben eszedbe sem jut a rántott csirke meg az uborkasaláta
A szerelem az valami gyönyörű.
Hmm... ez nagyon tetszik. Talan a vegtelensegig lehetne folytatni a sort, hogy mit is jelent a szerelem, es kinek mi az ami legeloszor eszebe jut rola... es epp ez a szep...es az is szep, hogy gondolom nem egyedul vagyok aki elmosolyogta magat egy-egy reszletnel, meghatarozasnal, es mondta azt magaban: tenyleg, en is voltam mar igy ezzel. Neztem en is vegig sokszaz partyfotot, hogy valakire raleljek az utolso elotti kepen, ultem kavehazban valaki mellett, kezet fogva, s csak a fuleim szabtak hatart szeles mosolyomnak...talan mert szerelmes voltam en is..az kellett legyek..kulonben tenyleg csak szemben ultem volna vele... Es sokszor volt, hogy valaki hianyat a parnamon felejtett parfumillataval probaltam potolni...egyszer meg egy polom sem mostam 2 honapig, mert egy ruzsfolt kerult veletlenul ra, ahogy a vallamra hajtotta a fejet...mintha egy ajkairol eltevedt csokot oriztem volna szekrenyem melyen... Fogadtam meg nem egyszer az utobbi idoben, hogy nem leszek szerelmes, nem akarom atelni ujra ezt a tunetegyuttest...de azon kapom ujra es ujra magam, hogy parnam szaglaszon, talan meg maradt egy keves a parfumjebol rajta... s hogy sehogysem tudom kiverni a fejembol azt a kavezast, amikor egymas mellett ultunk...es...fogtuk egymas kezet...
VálaszTörlés